Miért nem épült fel az új templom Kismácsédon?

   Kutatásaink során 2015 márciusában sikerült megtalálni a diószegi plébánia hivatalban az 1933-41-es, új templom rajzait és egyéb fontos, a gyűjtéstől a tervrajzok megrajzolásáig nagyon sok adatot. A keresésben nagyon sokat segített Gyurcsó Vencel atya, köszönöm a segítségét. Szkladányi Károly pedig így emlékezik vissza:

   ,,A mai szent Margit-tér az öreg Dudvág holtágának egy része, itt egy híd kötötte össze a Csúri falurészt a jobbágyfaluval. Ezt a részt Pásztortócsának nevezték. Itt kellett volna felépülnie az új templomnak, ezért ezt a részt 1938-ban feltöltötték.

   „1932-ben megalakult a „Templomépítő Bizottság” Ft. Rehanek Ferenc, esperes-plébános vezetésével. Célja az új templom felépítése lett volna, tekintettel a szent Margit-templom nagyon rossz állapotára. A pénz gyűjtése évi falugyűjtéssel, minden hónap első vasárnapján rendezett offerával, a gazdák által átengedett 30 hold föld haszonbéréből, az önkéntesen felajánlott nagyobb összegekből valósult meg. 1939. december 31-én 30.000 Pengő állt rendelkezésre, a hívek a Pásztortócsának kiszemelt telket 1938-ban három hét alatt feltöltötték. A közel 6000 köbméter földet a közeli Mákhelyről hordták át. A Templomépítő Bizottság tagjai a következők voltak:

   Egyházi elnök: Ft. Rehanek Ferenc, esperes-plébános

   Ügyvezető: Szkladányi Károly igazgató-tanító

   Tagok: Mészáros Lajos, id. Mészáros István, Sidó Lajos

   Az egyházközség vezetőségének a névsora:

   Egyházi elnök: Ft. Rehanek Ferenc esperes-plébános

   Világi elnök: Mészáros Lajos

   Gondnok: Sidó Lajos

   Pénztáros: Id. Mészáros István

   Jegyző: Szkladányi Károly

   Tagok: Bartus Vince, Gersitz Sándor, Horváth Vince, Jónás Szilveszter, Jónás Károly, Somogyi Libor, vitéz Takács István, Vincze Ágoston, Vincze Aladár

   Hivatalból tag: Petzke János tanító

   Póttagok: Horváth Szilveszter, Mészáros Ferenc, id. Horváth Gyula, Somogyi Gyula.“ A második világháború ezt a nemes elhatározást meghiúsította.

   Amit még illene tudni: Kismácsédnak a 2.világháború előtt már volt helyi születésű paptanára, Santura Mihály, akit szintén nem került el a kitelepítés. Ő Nagyvejkére, Tolna-megyébe került, további sorsa ismeretlen. A következő „mi papunk“ szintén a kitelepítettek családjából került ki, Jónás János, aki Kismácsédon született, 1934. július 8-án. Családjukat 1947-ben kitelepítették a Tolna-megyei Kisdorogra. Pappá 1958. június 15-én szentelték. Bonyhádon szolgált apáti rangban. 2005. augusztus 1-én tragikus szerencsétlenséggel hunyt el. Eltemetve Bonyhádon van. Érdemei elismeréseként 1980-tól szentszéki bíró, 1994-től címzetes apát, kerületi esperes, egyházmegyei tanácsos. 1996-ban egyik elindítója, majd 1997-ben megalapítója volt a Tolna megyei Völgységbe telepített felvidékiek közösségének létrehozásában.