Másodvirágzás idején

   Másodszor is virágzik az akác, és az a mondás járja, hosszú, meleg őszre számíthatunk. Egykori munkahelyemen is kialakult egy ilyen előrejelzés, nevezetesen, hogy ha alacsonyan szállnak a kommunisták – akkor pártgyűlés lesz, és ez aztán mindig be is igazolódott. Azután, a rendszerváltás első napjaiban, elsőnek épp az állampárt tisztségviselői adták vissza igazolványaikat, de pechjük volt, mert nem akadt olyan, aki elfogadta volna tőlük, mivelhogy önmagukat szüntették meg. A történelem megtette a magáét, mert kiment alóluk a proletariátus, mint csokimikulás alól a futószalag. Ez nagyjából negyven évvel azután következett be, hogy a kis- és nagygazdákat lovaikkal, teheneikkel együtt beléptették a TSz-be, ezért a bolsevik párt megszűnése akár elégtétel is lehetett volna.

   De a tőke, az örök ellenség, ami ellen elejétől kezdve harcoltak, megmaradt, sőt, egyre nagyobbra hízik. Mert bejöttek a multik, akik kuli módjára foglalkoztatják alkalmazottaikat, mert ha nincs szakszervezet - szabad a gazda. Betegség esetén inkább szabadságot vesznek ki, nehogy megorroljanak rájuk a munkaadók. Minél több a multi, annál szegényebb lesz az állam, mert a multik hazaviszik a hasznot, pénzügyminiszterünk pedig zálogba teszi arany karóráját, hogy kisegítse az államkasszát. Ha innen elveszi a pénzt, az amott hiányzik, és fordítva. Ma már nincsenek klasszikus értelemben vett földesurak, gyárosok, hanem konszernek, hálózatok, pénzügyi csoportok, bankszövetségek, kartellek, amelyek az egykori szakszervezetek mintájára egyesítik erőiket és zsebre teszik a kormányokat, mert zsebük az igen nagy, csak a Jóisten van feljebb náluk.

   Vajon ki védi meg a kisembert? Ők a kishalakat fölfaló nagyhalak, olyanok, akik nem a tenger mozgását követik, hanem ők mozgatják a tengert és ha kell, az óramutatóval szembe állítják a föld mozgását. Azt is megtehetik, hogy ami már egyszer az őskorban bevált, visszahozzák a matriarchátust. Egy tanulmány ezt írja erről: „A minangkabauk törzse Szumátra nyugati részén található, és a mai napig nőuralom jellemzi a társadalmukat. A kultúrájukra többek között az jellemző, hogy a férfiak veszik fel a feleségük nevét, és a családi vagyont is a lányok öröklik. A minangkabauknál a fiúk azok, akik kolostorba vonulnak, képzik magukat, hogy mire eladósorba kerülnek, elég tájékozottak és műveltek legyenek ahhoz, hogy valamelyik nő párjául válassza őket A minangkabauk törzsében megengedett a többférjűség is.“

   Férfi szemmel ez viccnek sem jó példa, holott már nálunk is kezd meghonosodni valami hasonló. Vagy nem azt tapasztaljuk, hogy az EU-s intézmények női tisztségviselői átvették a vezetést a férfiakkal szemben? Az Európai Bizottságot, az Európai Parlamentet, a külügyi és biztonsági tárcát nők vezetik, szemben az egyetlen férfival, az Európai Tanács elnökével. Kukukk Béla barátom, aki nagyon érzékenyen reagál a politika elmezavaraira, azt mondta a választások után, hogy ez olyan, mintha három kotlós ülne egyetlen tojáson, holott a férfiak ezt sokkal jobban csinálják. Van benne valami, mert a nők, mint tanárok, orvosok, egészségügyi nővérek, jogászok, tudományos kutatók, de főképp édesanyák szinte verhetetlenek a maguk területén. De a politika, a foci, a sakk, a kibernetika meg a pálinkafőzés a férfiak kiváltsága, és ha ez nem így van, akkor beteg a rendszer. Főleg a hadviselés tudománya megy szőrmentén a férfiaknak, hiszen a Káin és Ábel óta számtalan sikeres háború fűződik a férfiak nevéhez. A két testvértörzs népessége, a hutuk meg a tuszik is ezt teszik Ruandában, ronda módon, mindmáig. Meg egy európai hadszíntéren két szláv testvérnemzet is.

   Mi magyarok, akik immár nem finnugorok, hanem hunugorok vagyunk, Mátyás-király óta nem tudtunk rendes magyar királyt ültetni a magyar trónra, máig isszuk ennek a levét Erdélyben, Vajdaságban, Felvidéken, Kárpátalján stb. De inni nem is olyan rossz dolog, viszont várni... komisz egy időtöltés. De van egy jó hírem a végére, egy jóslat, amivel Pió atya örvendeztetett meg minket, magyarokat, nem sokkal halála előtt: Íme:

   „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak ..”.

   Pió atyának érdemes hinni, mert azt is megjósolta, hogy Karol Wojtylából egykor pápa lesz, és úgy is lett. Ám több negatív jóslata is volt, közülük az egyik szörnyű a maga aktualitásában: „Egy föld eltűnik... egy nagy föld. Egy ország örökre kitörlődik a földrajzi térképekről... és ezzel együtt a történelem, a jólét és az emberek sárban vonszolják majd magukat.” Nagy kár, hogy ez mai szemmel nézve, akár be is következhet.

   Én viszont egy derűsebb jövőt látok körvonalazódni, mert a következő futballidényben tuti, hogy a DAC bajnok lesz. És ez a dicsőség átszáll a politikára is, mert a Magyar Szövetség átneveződik DAC-Szövetségre, és a következő választásokon öt-nullára nyerünk.