Szükség van-e mai világunkban a kincskeresésre? Így, első hallásra ez a fogalom az elmúlt század kincskeresőit, aranyásóit juttatja eszembe. Azonban a nagybetűs "Kincskeresők" immár megújult tartalommal fogalommá vált a felvidéki diákok és tanáraik körében. Ugyanis éppen 15 évvel ezelőtt indult el ez a mozgalom, vagyis a régió szellemi és tárgyi emlékeit felkutató diákok aktivitásait bemutató konferencia.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége égisze alatt Szanyi Mária vette kezébe a szervezést, hintette el a magot, mely azóta is szépen évről évre kiserken. A helyi értékek feltérképezése ma már a Felvidéki Értéktár Bizottság célkitűzése is, tehát az elkezdett munka jó mederben folyik. A tény, hogy már másfél évtizede évente 40-50 kiselőadás születik a felhívásra országszerte, s hangzik el a zsűri előtt, bizony szívet melengető dolog. Nemcsak azért, mert a fiatalok megtanulnak anyagot gyűjteni, adatolni, rendszerezni, hanem kérdezni, keresni, elemezni, összefoglalni, forrásanyagot helyesen felhasználni stb. Még lehetne tovább is sorolni, de a legfontosabb, hogy észreveszik tanáraik segítségével a körülöttük levő értékeket. Megtanulják azokat tisztelni, ápolni, félteni, remélhetőleg tenni is annak megmentéséért. Tehát a fenti kérdésre egyértelműen a válaszom, igen, kell az elődök munkáját, tudását és tehetségét bemutató kiselőadás, mely idővel kinőheti magát és talán még a pályaválasztást is segítheti esetenként.
Elmondható, hogy a felsőszeli Széchenyi István Alapiskolában az elmúlt időszakban mindig támogatták a diákok kutatásait, s az idén három pedagógus dolgozott a csapatokkal, hogy elkészüljenek időben a munkáikkal. A jubileumi konferenciára Galántán, a Viktória Panzióban került sor, melyet a főszervező, Szanyi Mária nyitott meg. A vendégek közül Fekete Irén, az SzMPSz országos elnöke is köszöntötte a résztvevőket. A zsűri elnöke ismét Prokopp Mária, művészettörténész, az ELTE emeritus professzorasszonya volt.
Az első napon Mészáros Magdolna tanítványai mutatkoztak be. A 8. évfolyamból Dömötör Ádám és Kertész Szebasztián a 75 éve történt tragédiáról, a Felsőszeli felett lelőtt B-24-es Liberátorról készítettek érdekes beszámolót. Az amerikai gép lelövése nagy izgalomba hozta a falut annakidején, s a szemtanúk elmondása alapján és a korabeli írott sajtó segítségével szépen összeállt a kép. Ferdinand Viktor, kilencedikes tanuló A zsidóság életéről gyűjtött anyagot a két Szeliben, kezdve betelepedésüktől a holokausztig. Lénárt Emese, 8-os tanuló, a Csemadok egyik jelentős kulturális csoportjáról, a faluban működő Rozmaring énekkar 40 éves tevékenységét próbálta összefoglalni 10 percben. Munkáját könnyítette a tény, hogy nagyszülei is énekkarosok a helyi kórusban, édesanyja az iskolai kórus vezetője, s Emese is kiskorától énekel.
A második napon Erdélyi Flóra és Szabó Réka /7.o./ az Alsószeli Magyar Dalkör 50 éves jubileuma kapcsán foglalták össze a krónika és az adatközlők anyagait. Felkészítőjük Jakubecz Márta volt. Az énekkari mozgalom egyik jeles képviselője a kórus vidékünkön, s valójában a rövid előadás csak töredéke a fél évszázados munkásságnak. Mindenesetre tiszteletadás az énekesek és vezetőik előtt, akik fáradhatatlanul teszik a dolgukat a kultúra, a magyar népdal népszerűsítéséért. Majd Hagony Zoé és Mihalovič Veronika /9. o./ Iskolánk Nagy Könyve (Hosszútávú irodalmi projekt) címmel Morovics Ibolya tanárnő ötlete alapján az elmúlt 8 év gazdag tapasztalatait mutatták be, melyet megirigyelhet bárki, akinek fontos az olvasás megszerettetése. Felkészítőjük szintén Morovics Ibolya volt. Az előadás szinte lenyűgözte a jelenlevőket. Ötletessége, színes és kreativitást igénylő felépítése nagyszerű módja a tanítás frissítésére, a tanulók aktivitásának növelésére.
A zsűri nagyon dicsérte az előadásokat, a magasra tett mérce ismét megállta a helyét. A felsőszeli kutatók a Kincskeresők Konferenciájáról arany koszorúval tértek haza.
Bízunk benne, hogy munkájuk hozzájárul a régió értékeinek jobb megismeréséhez és az elért eredmény újabb keresésre ösztönzi őket. További sikeres tanulást kívánunk!
Menü |