III. Országos Szent István Király Ünnepség - Deáki

   Koszorúzás, konferencia, ökumenikus istentisztelet

   Harmadik alkalommal tartották a mátyusföldi Deákin az Országos Szent István Király Ünnepséget. Augusztus 24-én, szombaton, kora délután a községházával szemben álló Szent István emlékmű megkoszorúzásával kezdődött, majd a kultúrházban történelmi konferenciával folytatódott, este pedig a Nagyboldogasszony római katolikus templomban ökumenikus istentisztelettel fejeződött be az ünnepség.

   A koszorúzáson Bukovský Dorottya szavalatát követően Baranyay Alajos, a Csemadok Galántai Területi Választmányának elnöke mondott ünnepi beszédet, majd a pozsonyi magyar nagykövetség, a főszervező Csemadok országos, regionális és helyi szervezetei, a helyi és környékbeli önkormányzatok, a római katolikus és a protestáns egyházak képviselői helyezték el koszorúikat a Nagy János szobrászművész által alkotott, Szent István országalapítását ábrázoló emlékmű talapzatán. Mindehhez a Csemadok Deáki Alapszervezete mellett működő Nefelejcs vegyeskórus szolgáltatott zenei aláfestést.

   A konferencia bevezetőjében Jakócs Krisztina, Deáki polgármestere, és Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke üdvözölte a résztvevőket. Bárdos rámutatott, nem véletlen, hogy éppen Deáki a rendezvény helyszíne, hiszen a faluhoz kötődik első magyar összefüggő magyar nyelvemlékünk, a Halotti beszéd, és Deáki egyike volt azon falvaknak, ahol éppen Szent István király rendelete alapján épült templom már országalapító királyunk uralkodása idején. Nem utolsó sorban pedig Deáki önkormányzata már többször bizonyította, képes országos rendezvények megszervezésére, például az országos népművészeti fesztiválnak is több éven át adott otthont.

   A konferencián két történész, a budapesti Csorba László, valamint a csallóközi Kovács László tartott érdekes előadást. Előbbi a „Kossuth, a szabadság apostola az Újvilágban“, utóbbi „A szent korona története“ címmel. Az előadások előtt a helybeli Renczés Viktória, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatója, utána pedig a budapesti Ritka zenekar tapsoltatta meg a közönséget.

   Végezetül a résztvevők a római katolikus templomban ökumenikus istentiszteletet hallgathattak, amelyet Tóth László kanonok, püspöki helynök celebrált, és amelyen igét hirdetett és áldást mondott Édes Ákos, a deáki református gyülekezet lelkipásztora. A ceremóniába két énekkar, a Nyitracsehi Férfi Éneklőcsoport és a Nyitragesztei Téliződ Női Éneklőcsoport is bekapcsolódott. Az istentiszteletről a Pátria Rádió is helyszíni felvételt készített.

   Baranyay Lajos ünnepi beszéde

   Tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Vendégek!

   Meggyőződésem, hogy a Nagy János által megalkotott deáki Szent István emlékművel - ahogy az utóbbi évtizedekben vidékünkön egyre szaporodó, történelmi nagyjainknak állított emlékművekkel, oszlopokkal, emléktáblákkal -, folytatni tudtuk elődeink nemes hagyományát, akik hittel vallották, hogy jövőt csak a kultúráját, múltját ismerő és tisztelő nemzedékekkel lehet építeni. Mindehhez azonban kellenek ezek a minden településünkön megtalálható emlékhelyek, amelyeknél meg-megállunk, amelyekre feltekintünk, ahol ünnepeinkkor leróhatjuk tiszteletünket, és amelyek a mindennapokban erősítenek bennünket.

   István királyunk országalapító nagyságát szinte valamennyi kor, ideológia és rendszer elismerte, persze ki-ki a maga módján állította előtérbe a megtörténteket, saját érdekeinek és értékrendjének megfelelően. Egy olyan korszakban, mint amilyen a miénk, amikor már szinte mindent megkérdőjeleznek, alábecsülnek vagy félremagyaráznak, Szent István tevékenysége, országalapító nagysága szinte egyedüli. A hunok és avarok után az újabb rokon-nép, a magyar szervezte meg államát a Kárpát-medencében, az itt élő hun és avar népességből és a betelepülő törzsekből kellett rövid idő alatt erős, nagy birodalmat szerveznie Istvánnak, apja, Géza fejedelem nyomdokain, hogy ne ismétlődhessen meg a pozsonyi csatát megelőző nagy nyugati összefogás, amelynek jelszava a medence lovas népeinek kiirtása volt.

   Fiához, Imre herceghez írt Intelmeiben arról is szól, hogy a vendégeket becsülni kell, helyet adni nekik, mert csak a soknemzetiségű ország lesz erős, és marad hosszú életű. Bizonyára a törzsszövetség népeire, és a már évszázadok óta itt élő rokon népek utódaira gondolt, ennek az egységnek a megszilárdítását bízta fiára. Ha fia nem is, de utódai, a Hunok Királyságának nevezett Magyar Birodalom legnagyobb uralkodói és vezető rétegei megfogadták a tanácsát. Államszervezői, vallásépítő törvényei alapján irányítva a királyságot a 15. század végére lakosainak száma megegyezett Anglia népességével, és a kontinens egyik legszervezettebb, legerősebb országa lett évszázadokig.

   Az Európa védelmét mindig felvállaló, a háborúk folyamán kiirtott vagy elmenekült magyarság helyére telepítve vagy beszivárogva szlávok, oláhok, németek jöttek, más érdekekkel és más értékekkel, megosztva és megbontva az állam egységét, és évszázadokkal később megkérdőjelezve a királyság voltát és eredetét is. De ez már az újkor történelme, melynek tanúi dédapáink voltak, a következmények megélői pedig mi magunk vagyunk.

   Tisztelt Egybegyűltek!

   A történelem tényei és eseményeinek további felsorolása helyett talán még fontosabb, hogy a népünk jelenkori gondjait úgy kezeljük, hogy azzal méltóak legyünk Szent István örökségére. Nemzeti történelmünk valós ismeretében, kultúránk gazdagságának, anyanyelvünk szépségeinek megismerésével és művelésével, a tudomány, a kultúra, a sport eredményeinek felmutatásával, értékeiket jól ismerő, erkölcsében szilárd, öntudatos, okos nemzedékek útját kell kijelölnünk. A másik fontos alappillér – az erős gazdaság segítségével. Az alig tíz éve meghirdetett magyar nemzetpolitika, vagyis a magyarság szellemi és gazdasági egyesítése és felemelése, az egymásra figyelés és szolidaritás fokozatosan eredményeket hoz. Úgy tűnik, a határozott, egyenes és békés külpolitika egy ideig talán megfékezi az acsarkodókat, de mi már megtanultuk, hogy csak a magunk erejében bízhatunk.

   Felvidéki nemzetrészünk számára most a felsőbb szintű politikai képviselet léte vagy nemléte a tét. Meggyőződésem, hogy politikusaink, kisebb-nagyobb pártjaink vezetői a közeljövőben megtalálják a megbékélés, az összefogás útját, és ők maguk is az együvé tartozás szellemében cselekszenek, ezzel is hitet, reményt adva a bizonytalanságban, levertségben szenvedők, a kiutat nem találók tízezreinek.

   Önkormányzati vezetőként tudom azt is, hogy többségünk összefogáspárti. Az egyszerű ember békességet, jó munkát, boldog családot, biztonságot, közösségében megélt tartalmas életet, jól működő állami szerveket és helyi önkormányzatot szeretne. Torzsalkodás és gyűlölet helyett megértést, a vélemény szabad kinyilvánítását, valamint minden adott, létező jog betartását és betartatását várja.

   A 3. alkalommal megrendezett Szent István Király Ünnepséget jó helyen rendezi meg a Csemadok Országos Tanácsa a társszervezőkkel együtt. Deáki történelme, kultúrtörténeti jelentősége, a deákiak vendégszeretete és a nagyszabású rendezvények lebonyolításában szerzett tapasztalatai miatt is. Ezzel a rendezvénnyel térségünk szerepe is felértékelődik, hiszen a nyelvhatár délre tolódásával Deáki ma már végváraink egyike. Mátyusföld nemzetiségi összetételének, a vidék magyar jellegének megtartása érdekében létfontosságú iskoláink, intézményeink, szervezeteink tevékenységének biztosítása és a munka színvonalának emelése. Ehhez azonban már mindenkire szükségünk van, közös, határozott fellépéssel, kitartó, szorgalmas munkával, átgondolt célokkal. Nagy királyunk élete és tevékenysége ebben is segítségünkre lehet.

   Tisztelegjünk Szent István királyunk emlékművénél, tartsuk meg és építsük tovább országát, hazánkat, otthonunkat! Köszönöm figyelmüket!