Orvosi vizsgálatok munkaidő alatt

   Jogi rovatunk tartalma szinte mindig azokra a magánjogi területekre összpontosít, amelyekkel olvasóink a mindennapjaikban találkozhatnakakár a párkapcsolatukban, gyermeknevelésnél vagy éppen a szerződéses munkajogviszonyuk során. Nem lesz ez másképp az e havi tanácsadásnál sem, amelyet jelenleg a munkavégzés közben felmerült orvosi vizsgálatoknak, illetve a munkavállaló más személyi okokból kifolyó akadályoztatásának szentelek.

   Mivel az alkalmassági (prevenciós) orvosi vizsgálatok elvégzésének feltételeiről a Munkatörvénykönyv egyes rendelkezései felett külön jogszabályok is rendelkeznek, eza problematika annak terjedelmére való tekintettel minden bizonnyal egy külön rovatot igényelne. Röviden viszont érdemes leszögezni, hogy amíg fiatalkorú személy esetében a munkáltató csak az orvosi vizsgálatot követően köthet a munkavállalóval munkaszerződést, addig a felnőtt munkavállalóknál az egészségi és szellemi alkalmassághoz kötött vizsgálatok csak az ún. rizikós foglalkozásoknál vagy esetenként az éjszakai munkavégzésnél kötelezők. A munkavállaló jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló alapvetően köteles a munkaidő kezdetén a munkahelyén megjelenni, köteles a munkaidőt munkavégzésre használni, és a munkahelyéről csak a munkaidő leteltét követően távozhat. A munkáltató részéről fontos kötelességnek számít a munkavállalók egészsége és testi épsége védelmére irányuló intézkedések bevezetése, miközben a betegségből, balesetből, várandóságból vagy az anyasági és a szülői feladatok ellátásából eredő munkaképtelenséget a törvény mindig fokozottan védi! Külön figyelmet érdemel az éjszakai munkavégzés is, mely során az érintett munkahelyet a munkáltató köteles felszerelni elsősegélynyújtó eszközökkel, beleértve a sürgősségi orvosi ellátás riasztására alkalmas eszközöket is.

   Ha a munkaidő alatt látogatott orvosi vizsgálatokról esik szó, a Munkatörvénykönyv kimondja, hogy a munkáltató az elkerülhetetlenül szükséges időre elengedi a munkavállalót a kötelező orvosi ellenőrzésre, és ezért az átlagkereset szintjén fizetett szabadnapot ad a munkavállalónak. Bár a törvény szövegezése szerint az előzetesen egyeztett vizsgálatoknál a munkavállaló köteles mindig időben szabadságot kérni a munkáltatótól, míg váratlan helyzetekben köteles a munkáltatót mindig késedelem nélkül értesíteni, a munkavállalóknak azt tanácsolom, hogy az ilyen esetleges helyzetek kezelését már előre, a munkajogviszony megkezdésekor beszéljék meg a munkáltatóval!Előfordulhat ugyanis, hogy a munkáltatónak külön belső szabályzata van a betegségből vagy az orvosi ellátásból eredő munkaképtelenség bejelentésére, amelynek megszegése felesleges gondokat okozhat a munkavállalónak a jövőben.

   Véradásnál vagy egyéb biológiai anyag adományozásánál a munkáltató fizetett szabadnapot biztosít a munkavállaló számára. A szabadnap időtartama a véradásra elkerülhetetlenül szükséges időre, az adományozás helyszínére és a vissza vezető utazásra, valamint az adományozást követő pihenőidőre vonatkozik, amennyiben ezek érintik a munkavállaló munkaidejét. Az adományozó egészségi állapota alapján az orvos hosszabb pihenőidőt is meghatározhat, ez a törvény értelmében a helyszínre történt kiutazástól az adományozás időpontjáig számítva 96 óránál többet nem vehet igénybe a munkavállaló munkaidejéből. Ha az adományozás nem valósul meg, az átlagkereset szintjén fizetett szabadnap csak a munkahelyről való indokolt távolmaradás igazolhatóan elkerülhetetlen időtartamára jár.

   Személyi okokból eredő akadályoztatásnak minősül, ha a munkavállaló távolmaradásának oka a munkavégzés során betegség vagy baleset miatt bekövetkezett átmeneti munkaképtelenség, szülési vagy gyermekgondozási szabadság merítése, karantén, beteg családtag ápolása és tíz évnél fiatalabb gyermekről történő gondoskodás, ha a gyermek komoly okoknál fogva nem látogathatja a gyermeknevelési intézményt vagy az iskolát, amely ilyen jellegű szolgáltatást biztosít, vagy ha a gyermek gondozását ellátó személy megbetegedett, illetve olyan egészségügyi kivizsgálásra vagy egészségügyi intézményen belüli ellátásra szorult, amelyet a munkavállaló munkaidején kívül nem lehetséges elvégezni. Az ezekre az esetekre vonatkozó fizetett szabadnapok számát a törvény külön rendelkezések keretein belül, mindnyájunk számára ismert időtartamokban (évente legfeljebb hét nap fizetett szabadság a kivizsgálásokra és a gyermekgondozásra, várandóság alatt fizetett szabadság a kivizsgálásokra elkerülhetetlenül szükséges időre stb.) határozza meg.

   Ne feledjük, hogy munkavállalóként mindig kötelesek vagyunk igazolni a munkáltató felé az akadályoztatás tényét és annak tartamát. Erre a célra az illetékes intézmény köteles számunkra kiállítani az akadályoztatás tényét és tartamát bizonyító igazolást, ezt soha ne felejtsük el kikérni, és természetesen kézbesíteni a munkáltatónak!

   Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.

Mgr. Kőrösi Ildikó