Ingatlant örököltem, adózok-e az eladásából származó bevételből?

   Minél dinamikusabban fejlődik vidékünkön az ingatlanpiac, annál gyakrabban találkozom ezzel az olvasói kérdéssel. Bár jogi rovatunk hasábjain az adózással kapcsolatos kérdéseket boncolgatni bizony nem egy egyszerű vállalás, úgy gondolom, hogy a személyi jövedelemadó vonatkozó részének az alapvető ismertetése bizonyos élethelyzetekben hasznos tudnivalókkal szolgálhat az olvasóinknak. Ha az ingatlan öröklését és eladását említjük, sokakban felélednek a régi, ún. „kis-adókkal” kapcsolatos emlékek és félelmek. Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy 2004 január 1-jétől nem fizetünk sem ajándékozási adót, sem pedig örökösödési adót. Mivel ezek az adók annó a személyi vagyon többszörös adóztatását vonták maguk után, és az állami bevételekben elhanyagoltható részesedést mutattak ki, egy közel 15 éves reformnak köszönhetően jelenleg mentességet élvezhetünk ezektől az adóktól. Hasonlóan, 2005 januárjában eltörlésre került az ingatlan átíratási adó is, ezért ha jelenleg az ingatlan örökléséről és eladásáról értekezünk, adózási szempontból elsősorban a személyi jövedelemadó terhét kell megvizsgálnunk.

   A személyi jövedelemadó mértékének megvizsgálására az 595/2003 Tt. számú jövedelemadóról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Tényként tudjuk és kezeljük, hogy a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles, ettől eltérő rendelkezést és mentességet csak a vonatkozó törvény mondhat ki. A személyi jövedelemadó a személyi jövedelmet terhelő adó. Személyi jövedelemadót a magánszemélyeknek kell fizetniük jövedelmük után, az adó alapja az adóköteles bevételből a törvény szerint megállapított jövedelem. Mint tudjuk, a személyi jövedelemadó Szlovákiában jelenleg progresszíven növekvő mértékű, az általános adókulcs 19%, míg 35.000 EUR jövedelem felett 25% személyi jövedelemadót kell fizetni. A jövedelemadóról szóló törvény 9 §-a értelmében az ingatlanok eladásánál csak azt a jövedelmet nem terheli a személyi jövedelemadó terhe, amelyet az adózó az ingatlan megszerzésétől számított öt (5!) év lejárta után szerzett az ingatlan eladásából. Ebben a vonatkozásban fontos tényezőként kell vizsgálnunk az ingatlan megszerzésének pillanatát, amelyet függetlenül attól, hogy az ingatlant adás-vétel vagy ajándékozás útján szereztük-e meg, mindig a tulajdonjog kataszteri bejegyzésének pillanataként értelmezünk. Ha tehát ajándékba kaptunk vagy vásároltunk egy ingatlant és ezt adás-vétel útján tovább szeretnénk adni, ebből az eladásból származó hasznunkat- jövedelmünket csak akkor nem terheli a 19%-os (nagyobb bevétel esetén 25%-os) jövedelemadó, ha az ingatlan legkevesebb öt évig a tulajdonunkban marad. Ennél korábbi eladás esetén számolnunk kell a személyi jövedelemadó fizetésével, amelyet viszont szerencsére nem az ingatlan teljes piaci értékéből, hanem csak az eladásból származó hasznunkból fizetünk. Ebben az esetben az adóbevallásban bevételként az eladásból származó bevételt, kiadásként pedig az ingatlan megszerzésének költségeit (vételár vagy ajándékozás esetén az ingatlan szakértő által meghatározott értékét) tüntetjük fel és személyi jövedelemadót csak a két összeg különbségéből, az ún. haszonból fizetünk. Öröklés esetén szintén mérvadó az ingatlan tulajdonlására vonatkozó öt éves határidő. Felhívom viszont kedves olvasóink figyelmét, hogy az öröklésnél nem mindegy, hogy az ingatlant házastárstól és egyenesági rokontól vagy oldalági rokontól örököltük-e meg. A helyes értelmezés érdekében tudnunk kell, hogy az egyenesági rokonok azok, akik közül az egyik a másiktól származik (dédszülő, nagyszülő, szülő, gyermek, unoka, dédunoka), oldalági rokonok pedig azok, akik nem egyenesági rokonok és akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van (testvér, unokaöcs, unokahúg, unokatestvér, nagybácsi, nagynéni). Amennyiben az ingatlant az örökös a házastársától vagy az egyenesági rokonjától örökölte, az ingatlan eladásából származó jövedelem abban az esetben mentesül a személyi jövedelemadótól, ha az örökhagyó az ingatlant életében legkevesebb öt évig tulajdonolta. Oldalági öröklésre ez a mentességi szabály nem vonatkozik, ezért az örökösnek az adómentes eladásra meg kell várnia az örökhagyó halálától számított saját öt éves tulajdonlási határidejét, ellenkező esetben az ingatlan eladásából származó jövedelme a fent említett szabályok szerint (bevétel mínusz kiadás) lesz megadózva. Az adózás, illetve az adómentesség esedékességének megvizsgálása még egy nagyon fontos, de ugyanakkor nagyon kellemetlen kötelezettség teljesítése miatt is nagyon fontos. Az egészségbiztosítási törvény értelmében ugyanis az ingatlanok eladásánál, amennyiben az eladásból származó jövedelem nem adómentes, az adó alap egyben kivetési alapként szolgál a 14%-os egészségbiztosítás járulék kifizetésére is, amely adott esetben a jövedelemadóval együtt jelentősen csökkentheti az ingatlan eladásából származó tényleges hasznunkat.

   Mivel a többi kategóriához hasonlóan az ingatlanok eladásánál is a jogi szempontok mellett számos egyéb törvényes, adózási vagy éppen járulékbefizetési kötelezettséget kell az érintetteknek teljesíteni, javaslom, hogy ezeknél a jogügyleteknél is mindig különös körültekintéssel és a megfelelő szakember (jogász, ügyvéd, könyvelő) bevonásával járjunk el.

   Ez a jogi tanácsadás nem teljeskörű; a korlátozott kérdésfeltevés, valamint a szűkös terjedelmi korlátok folytán nem minden esetben alkalmas az adott probléma mindenre kiterjedő megválaszolására, valamint a teljes jogi vélemény kialakítására. Ennek következtében sem a szerkesztőség, sem pedig a választ adó ügyvéd nem vállal teljeskörű felelősséget az adott jogi tanács gyakorlatban való felhasználásáért. A felmerült jogi problémájával kapcsolatos végső döntése előtt mindenképpen konzultáljon jogi képviselőjével.

Mgr. Kőrösi Ildikó, ügyvéd