Napjainkban a lakosság 30-40%-a szenved valamiféle allergiás betegségben. Az allergiás megbetegedések az immunrendszer fokozott és beteges reakciója az allergénekre.
Az allergének a legkülönbözőbbek:
Örök ismertek a pollenek, a poratka, az állati szőrantigének, különböző ételek, gabonaporok, lisztek, kerti növények és gyomok, gyógyszerek, vegyszerek, mosóporok, ipari légszennyeződés, a szülők dohányzása a gyermek és felnőtt körül, ún. passzív dohányzás, amik mind allergiát okozhatnak. Ezt még tetőzi, hogy éghajlatunk változása még jobban befolyásolja, hogy az allergiás betegek száma növekszik. A különböző kóros allergiás megbetegedések közül tájainkon leginkább a légúti allergiás megbetegedések fordulnak elő a leggyakrabban. Ide soroljuk az allergiás rhinitist /allergiás nátha, náthás megbetegedés, szénanátha/, az allergiás asztmát.A fent felsorolt kóros környezeti hatások mellett mi orvosok a genetikai öröklődést is felelősnek tartjuk a légúti allergia kialakulásában. A légúti allergia érintheti az egész hörgőrendszert, és ekkor allergiás asztmáról beszélünk. Ha a légúti allergia az orr nyálkahártya gyulladásával jelentkezik, akkor allergiás rhinitis /nátha, szénanátha/ formájában jelentkezik.
Az allergiás megbetegedésekre jellemző a szezonális tünetek megjelenése, tehát az év meghatározott időszakában jelentkezik a megbetegedés, főleg a növényi pollenek okozzák a megbetegedés fellángolását. A náthás megbetegedések kétharmada is allergiás okokra vezethető vissza. A környezeti tényezők mellett az allergiás szülők gyermekének kb. 30%-os esélye van, hogy a gyermek is allergiás lesz. Ha mindkét szülő érintett, akkor a gyermekek allergiás megbetegedése 50%-ra is emelkedhet.
Földrészek szerint Európában kb. 5-15%, az USA-ban 20%, Ausztráliában kb. 15-25% az összlakosságból az allergiás betegek száma.
Ha szezonálisan jelentkezik az allergiás náthás megbetegedés, akkor tavasszal és nyáron lángol fel a megbetegedés a szél porozta növények pollenjei, ill. a gombaspórák miatt.
Tavasszal a fák, a fűfélék virágzása felelős a szezonális allergiás nátha kialakulásáért. A súlyosabb allergiás asztmás megbetegedés évről-évre növekszik, kisgyermekkortól felnőtt korig, és az évek tartalmától súlyosbodnak a légzésbeszűküléssel járó tünetek. A légúti allergiás asztmára jellegzetes az allergén belélegzését követően hirtelen jelentkező nehézlégzés, néha fujtó köhögés, félelemmel és mellkasi feszüléssel kísérő érzés.
Nehezített a kilégzés a betegnél. mert a hörgők az allergiás rohamban görcsbe borulnak.
Az allergiás náthánál szezonálisan vagy sajnos egész évben orrfolyás, tüsszögés, orrviszketés, és nem utolsósorban orrdugulás, nehézlégzés, illetve szemviszketés keserítheti meg a beteg mindennapjait.
Az allergiás nátha, ill. asztma pontos diagnosztizálását alapos kivizsgálás támasztja alá.
Vérvétel, immunoallergológiai - bőrpróbatesztek, a légzésfunkciók pontos szakorvosi kivizsgálása, spirometria - a tüdő légzőkapacitásának és a csúcsáramlás mérésének abszolút szükségeltetik. A beteggel figyelmesen és pontosan megbeszéli házi, ill. szakorvosa az egy életre szóló kötelességeit. Ha lehet, radikálisan kerülje a beteg a környezetéből a szőnyegeket, különböző porfogókat. Már kisgyermekeknél gondoljuk át, hogy szükséges-e a plüss állat, mint játékszer, a felnőtt fekhelye legyen atka- és egyéb pormentes.
A beteg a háziorvosával és a szakorvosával megbeszéli az allergiás betegség fellángolásánál célirányosan alkalmazható gyulladáscsökkentőket.
A pontos, célirányos, különböző gyógyszerek alkalmazását allergiás náthánban /orrcseppek/, míg allergiás asztmában különböző hatékony helyileg adagoló inhalációs belélegzési aeroszolok alkalmaz.
A felsorolt kellemetlen tünetek mellett van jó hírünk is: az utóbbi 2 évtizedben az allergiás megbetegedések gyógyszeres kezelése majdnemhogy forradalmi fejlődésnek indult, az aeroszolos készülékek alkalmazása egyszerű, hatásuk gyors, percek alatt javulhat a beteg állapota, és enyhülnek a hörgőgörcsök.
Kívánunk minden allergiás betegnek enyhülést a betegségükben, hogy könnyebben vészeljék át az előttünk álló évszakokat!
MUDr. Czellárik Mária