A vashiány okozta vérszegénységről

   Előző rovatunkban  a szűrővizsgálatok  fontosságáról értekeztünk. Akkor említettük, hogy a szűrővizsgálat alap laboratóriumi kivizsgálása a vérkép kivizsgálása.

   Ha ennél a kivizsgálásnál rendellenességet tapasztalunk, további  laboratóriumi, illetve egyéb segéd kivizsgálások szükségeltetnek. Az esetben, ha az orvosunk csökkent vörösvérsejt számot, csökkent vörösvérsejt térfogatot észlel, esetleg  a vörösvérsejtek kisebbek, egyéb, más rendellenességek mellett, vérszegénységről beszélünk. A vérszegénység pontosabb behatárolásához orvosunk, szakorvosunk segítségére van szükség.

   A többi  vérszegénység mellett a leggyakoribb a vashiányos vérszegénység.

   Már a klinikai tünetek alapján vérszegénységről beszélünk, ha a beteg  fáradékonyabb, enyhén sápadt, gyengébb, bizonytalan fejfájásra panaszkodik, néha szaporább szívdobogásra panaszkodik, és főleg idősebb korban légszomj jelentkezhet.

   Tájainkon a menstruáló  nők 80%-nál is előfordulhat vashiányos vérszegénység.

   Leggyakrabban fokozott menstruációs vérzést kíséri vashiányos vérszegénység, illetve a terhesség előrehaladtával, mivel a magzat az  anyától kapja a szükséges vasmennyiséget.

   Ebből következik, hogy a koraszülött gyermekek is általában vashiányosak, mert lerövidült a terhesség ideje, és ezáltal a vas átadása is az újszülöttnek. Minden esetben - felnőttnél, újszülöttnél, gyermeknél - indokolt a vaspótlás.

   Környezetünkben ritka az alultápláltságból  eredő  vashiányos vérszegénység. Figyelmeztetünk, hogy vashiányossággal találkozunk a vegetariánus és vegán étkezőknél is, még ha nagyon is következetesen ügyelnek étrendjükre. Erre a fogyasztóknak és az orvosnak is gondolni kell.

   A háziorvos és a szakorvos küldetése, hogy pontosítsa a vashiányos vérszegénység  eredetét, kiváltképp tökéletesen  ki kell zárni az egyéb  szervi, gyakran  komoly szervi megbetegedéseket.

   Nemtől függetlenül ki kell zárni az olyan megbetegedéseket, mint a reflux betegség, /sósav termelési túltengés, és a sósav  nyelőcsőbe jutása, mely gátolja a bélcsatornából hasznosítható vas felszívódását/.

   Gyakori a vashiányos vérszegénység a gyomor-és nyombél fekélynél, a legkülönbözőbb gyulladásos bélbetegségeknél,  gyomor-bél betegségek műtét utáni időszakában  is gyakoribb a vashiányos vérszegénység. 

   Az orvosnak gondolni kell a bélférgek  által kialakult  vashiányos vérszegénységre, ezért a széklet parazitológiai kivizsgálása is szükségeltetik. 

   Minden daganatos, már  a betegség nagyon  kezdeti  időszakában is  jelentkezhet enyhébb, illetve súlyosabb vashiányos vérszegénység.

   Minden  idült vesebetegségnél, főleg az előrehaladt veseelégtelenségi  szakaszokban állandó velejáró a  vashiányos vérszegénység, ez esetben a  hemodialízisre /testen kívüli műszeres vértisztításra/ szoruló betegeknél a vért, illetve vaspótlást vénás úton juttatjuk a szervezetbe.

   A kezelés  alapja az életmód.

   Serdülő gyermekeinknél, erős menstruációs vérzésnél, terhességnél, a tápláléka tartalmazzon elég vasat, tehát fogyasszon húsféleséget, májat. A vegetáriánusoknál a magvak /pisztácia, hüvelyes zöldségek, szézámmag, teljes kiőrlésű lisztek is több vasat tartalmaznak.

   Orvosunk, szakorvosunk eldönti a vashiány gyógyszeres pótlását, egyéb alapbetegségnél természetesen magát a betegséget orvosoljuk, és a vashiányosságot mint szükséges kiegészítő kezelést alkalmazzuk.

   A vaspótlás gyógyszeres kezelését orvosunk végzi. Az orvosunkkal  megbeszéljük a kezelés időtartamát, a bevitt gyógyszermennyiséggel, mivel a hiányt orvosunk matematikailag kiszámítja, ezért időként természetes, hogy a kezelés  hosszabb, esetleg több hónapig tartó, míg a szervezetünk vaskészletei is feltöltődnek.

   Legyünk türelmesek a kezelés alatt, étel-ételrendünket mindig beszéljük meg orvosunkkal.

MUDr. Czellárik Mária